Folyamatos jelenség a fáradtság, a kedvtelenség, a szétszórtság, a feledékenység...és még sorolhatnám.
Egy kimerítő hét után, mindenki lazításra vágyik, de fejetetejére állított lakás nem igazán tud nyugalmat adni az ember lelkének. Sokszor előfordult már, hogy elkapott a hányinger és erőtlenség amikor belegondoltam, hogy hulla fáradtan neki kell kezdjek takarítani, mert mi lesz ha jön hozzám valaki és meglátja a fergeteges rumlit....és ez így ment éveken keresztül és még sok ismerősöm körében is látom ugyan ezt a jelenséget.
Minek csinálunk olyan dolgokat amik még jobban lefárasztnak, és csak bosszankodunk miatta?!
Megoldási lehetőségek! 1. felveszek egy bejárónőt. 2. nem megyek haza. 3. nem rakok rendet. 4. nem fogadok otthon vendéget. Sokan alkalmazzák ezeket a stratégiákat, melyek pillanatnyi megoldások és akár évekig is működhetnek.
Az én megoldásom végül egy teljesen más dolog lett... egy meditációs kurzus folyamán arról tanultam, hogy hogyan tudok rendet rakni az életembe, a lelkembe, a gondolataimba stb. A passzív elmélkedés jó stratégia, de sok embernek nem működik, mert belealszik a meditálásba, nincsen türelme gyakorolni, vagy csak egyszerűen nincsen egy megfelelő hely erre a célra. Az ilyen embereknek van egy jó ajánlatom!
A rendrakást mindig a környezetünkbe kell kezdjük, és szép lassan kintről befele haladva megtaláljuk az alagút végét.
Egy fárasztó hét után fogjuk magunkat, és lássunk neki a nagy munkának, fogjuk a porszívót, felmosót, és minden kütyüt amivel rendet tudunk varázsolni magunk körül.
Rakjunk valami dögös rock zenét ami megadja az alap ritmust és hangulatot, segít tombolni, és feltöltődni is. A porszívó zaja elnyomja rekedt hangunkat, és kedvünk szerint kiüvölthetjük a lelkünket, ami kevés agresszivitásba is átmegy olykor, de senki se hallhatja. Ugyanakkor a felgyülemlett stresszt kiadhatjuk magunkból anélkül, hogy megbántsunk vele valakit.
Miután kitomboltuk magunkat, elrakjuk a porszívót, kissé lehúzzuk a zenét, és máris jöhet a gyöngéd portörlés, vagy felmosás, mely bőven nyújt időt arra, hogy végig gondoljuk az elmúlt heti történéseket. Hadjuk szálingózni a gondolatokat érzéseket, és józan ésszel raktározzuk el őket. Minden információ tartalmaz valamilyen tanulságot, és ha elidőzünk felettük rájöhetünk arra, hogy nem is történt olyan sok rossz velünk a héten, csak mi közelítettük meg tévesen.
A portörlés végére a gondolatokkal is tisztába vagyunk, felfrissült az emlékezetünk és máris frusztráció mentesen tervezhetjük az esti kiruccanást, amit mindenki megérdemel egy kiadós hét után.
Ha lerendeztük gondolatainkat, a lakás is tiszta, nyugodt lélekkel indulhatunk neki a világnak, és a körülöttünk lévők érezni fogják a lazaságunkat, mely egy felszabadult könnyed beszélgetéshez, kikapcsolódáshoz tud vezetni.
A vasárnapi ébredés könnyed és friss lesz, a tükörbe nézve egy boldog és kiegyensúlyozott, megelégedett embert fogunk látni, aki örömmel indul neki a következő kihívásnak.
Tudom, hogy első alkalomra nem fog éppen ilyen könnyen menni, de saját magáért az ember folyamatosan meg kell tegye ezeket a dolgokat, és boldogabb lesz mint valaha.
Ugyanakkor, a saját magunk cselekedeteinek és reakcióinak az újra elemzése, hozzásegít saját magunk megismeréséhez.
miért törölted ki a bejegyzést?
RăspundețiȘtergere